PARANCSOLATOK IV.

„Hatalmas energiák szabadulnak fel az emberi életben akkor,
amikor nincs eltérés abban, ahogy gondolkodunk, amiben
hiszünk, és ahogyan élünk."
J. Krishnamurti

A TUDATALATTI TÍZPARANCSOLATA

1. EGYSÉGTUDAT
Az élet végtelen körforgásában, ahol most vagyok, minden teljes, egész és tökéletes.
2. MEGBOCSÁTÁS
Szeretem magamat, ezért a régi sérelmeket elengedem és megbocsátom.
3. ELFOGADÁS
Embertársaimat teljes szívvel elfogadom, és tartózkodom az ítélkezéstől gondolatban, szóban, és cselekedetben.
4.JÓVÁTÉTEL
A változás életem természetes rendje. A változást örömmel fogadom.
5. EGÉSZSÉG
Szeretem magamat, ezért testemnek szeretettel gondját viselem. Tápláló ételekkel és italokkal látom el, szeretettel ápolom és öltöztetem.
6. IDEÁLIS TÁRS - Csak saját felelősségre!
Most becsületes, őszinte, lojális, hűséges, boldog és sikeres társat vonzok tapasztalataim körébe.
7. SIKER
Szeretem magamat, ezért olyan munkát végzek, amiben örömömet lelem, amiben tehetségemet és alkotóképességemet szabadon kamatoztathatom.
8. BŐSÉG
Azért születtem a világra, hogy egész életemet bőségben, boldogságban, szabadon és sugárzó módon éljem.
9. BÉKE ÉS HARMÓNIA
Lényem középpontjában a szeretet végtelen forrása van, ezért békében és harmóniában élek mindenkivel, akit ismerek.
Ez a szeretet megtölti a szívemet, a testemet, a tudatomat, egész lényemet.
10. BÖLCSESSÉG
Az élet végtelen körforgásában, ahol most vagyok, nincs kezdet, és nincs vég, csupán az anyag és a tudat állandó egymásba fordulása.
Életem téren és időn kívüli létező, tudatom teret és időt teremtő.

Világomban minden rendben van.

BALOGH BÉLA

PARANCSOLATOK III.

 “Az ésszerűen élő ember alkalmazkodik a világhoz. Az ésszerűtlenül élő ragaszkodik ahhoz, hogy a világot próbálja magához igazítani.”
(George Bernard Shaw)

CSERNUS DOKTOR 10 PARANCSOLATA

1. Aki tudja, hogy mit kellene tennie, de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki. Önmaga előtt.

2. Tanuld meg elengedni a múlt szerelmeit, szeretteit! És tanuld meg tiszteletben tartani az ő döntésüket! Mert ami nincs, az fájhat, de attól még nem lesz...

3. Tartsd tiszteletben a saját érési idődet! A türelmetlen ember önmagát erőszakolja meg, amikor sietteti sorsát. Ezzel magában hordozza az örök elégedetlensége­t.

4. A gondjaidért soha nem más, mindig te magad vagy felelős. Tanuld meg vállalni a következményeke­t a tetteid után, és nem másban keresni hibáid okát!

5. Az önző ember először környezetét, majd önmagát teszi tönkre. Ide vezet az önzőség. Miért teszed mással azt, amit magadnak nem kívánsz?

6. Vesztesekre márpedig szükség van. Hogy tudd, hová jutsz, ha az ő útjukat járod. Ők a viszonyítási pont. A nullák így töltik be végül küldetésüket.

7. Másra támaszkodni mindig veszélyes. Igaz, sokszor ez a könnyebbnek látszó út. De a támaszték eldőlhet. Tudod mit? Támaszkodj magadra!

8. Merj szembenézni a saját tükörképeddel! Ez az első lépés a talpra álláshoz. Harc, amit meg kell vívnod a menekülések helyett. Egy napon pedig nemcsak sajátodéba, de mások szemébe is büszkén nézel majd.

9. A világban épp elég dologtól függsz akaratlanul. Ne válassz magadnak újabbat! A kiszolgáltatott­ság helyett a szabadságért küzdj, hogy lehess büszke is magadra!

10. A gyengeség valójában gyávaság. A gyáva embert pedig fölemészti az állandó megfelelni vágyás. Így hogyan valósíthatod meg önmagad?

PARANCSOLATOK II.

“Nem az a szegény, akinek csak kevese van, hanem aki többre vágyik.”
 (Seneca)

Kalkuttai Teréz anya "Nyolc parancsolata"

1. Amit évek hosszú során felépítettél, egy másodperc alatt romba dőlhet. Ne törődj vele! Te csak építs!

2. Ha valakinek segítesz, furcsán néznek rád az emberek. Ne törődj vele! Te csak segíts annak, akinek szüksége van rád!

3. Ha mindent megteszel a világért, helyébe rúgást fogsz kapni. Ne törődj vele! Te csak tedd, ami tőled telik!

4. Azt a jót, amit ma cselekszel, holnapra elfelejtik. Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!

5. A becsületesség, tisztaság és igazmondás támadhatóvá tesz. Ne törődj vele! Te csak légy becsületes, tisztességes és őszinte!

6. Az emberek ésszerűtlenül gondolkodnak, helytelenül cselekszenek és önzők. Ne törődj vele! Te csak szeresd felebarátodat!

7. Ha jót teszel, azt mások úgy tekintik, hogy hátsó szándék vezet. Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!

8. Ha ezek a céljaid vezérelnek, hamis barátaid és igaz ellenségeid lesznek. Ne törődj vele! Te csak kövesd céljaidat!

PARANCSOLATOK I.

"Mester, melyik a legfőbb parancsolat a törvényben?"
Jézus így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és legnagyobb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták."

TÍZPARANCSOLAT

I.- Én, az Úr, vagyok a te Istened,aki kihoztalak téged Egyiptomnak földjéről, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.

II.-Ne csinálj magadnak faragott képet és semmi hasonlót azokhoz,amelyek fenn az égben,vagy amelyek alant a földön,vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.Ne imádd és ne tiszteld azokat,mert én,az Úr, a te Istened, féltőnszerető Isten vagyok,aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad- és negyedíziglen,akik engem gyűlölnek.De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek és az én parancsolataimat megtartják.

III.- Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd, mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül,aki az ő nevét hiába felveszi.

IV.- Megemlékezzél a nyugalom napjáról,hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál és végezd minden dolgodat; de a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek napja: semmi dolgot ne tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belül van;mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet,a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék.Azért megáldá az Úr a nyugalom napját, és megszentelé azt.

V.-Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád tenéked.

VI.-Ne ölj.

VII.-Ne paráználkodjál.

VIII.-Ne lopj.

IX.-Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.

X.-Ne kívánd a te felebarátodnak házát.Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét,se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát,és semmit, ami a te felebarátodé.

KÖD

"Kipp-kopp, most már egy síri alkony
Ködös, süket nótáját zengi
Az őszi est."

Ady Endre

Köd előttem,köd utánam, a szó szoros értelmében. Mindent magába nyel sűrű fehérségével. nem csak a még őszi színekben tarkálló tájat takarja el, hanem nehéz súlyával testünkre-lelkünkre is rátelepedik. Lelassítja tempónkat, nyomasztja hangulatunkat. Ez az időjárás egy mesefilmbeli mackót juttatott eszembe, téli alvásra készülődve beállította a csergőóráját tavaszra. Arra gondoltam, milyen lenne, ha ezt a csúnya időszakot nekünk is át lehetne ugrani, mondjuk este lefekszünk, s amikor csörög az óra madárdalra ébrednénk, zöldülnének a fák, virágozna a krokusz, nárcisz, ibolya, fényesen ragyogna a nap...

Mivel ez nem lehetséges, nem marad más hátra, mint élvezni még egy kicsit az őszi nap langyos melegét, ha majd előbújik a sűrű ködből, örvendeni az eseményekben, ünnepekben gazdag elkövetkező időszaknak, hisz a tél is gyönyörű, végül is kár lenne kihagyni.

OKTÓBERI TŰZ

"Részese vagyok a múltnak, a mának,
A dolgom: Utat vágni a jövőnek, és az igazságnak."

Kardos Győző

Legyen csendes az álmuk,
mert nem haltak hiába.
— Letarolt erdô fái —
úgy fekszenek vigyázzba’.

Földtömte szájuk némán
kiált idôtlen esküt.
Elvetett mag a rögben
a csontmeztelen testük.

Feldúlt sírjukon mécses,
október tûzvirága,
a holtak jogán kérdez
választ már mit se várva.

Múltunkat elrabolták,
a sivár jelen hallgat.
Ôk élik túl, — a holtak,
a gyôztes forradalmat.



Tollas Tibor: Túlélők

ŐSZI HANGULAT

"....szép az ősz, de nem azért, mert benne a Törvény
melynek végén ott ásít a végzet, a nagy, sötétlő örvény
Hisz nincs új a régi nélkül, és nincs többé megújulás
ha nincs előbb szenvedés, kín, és végső feloldozás." 

 Nyárády Károly

 Wass Albert:Miért



Miért kell nekem könnyes szemmel megállni
minden viharvert,árva tölgy előtt,
miért kell nekem az őszi csendre vágyni,
ha minden csalfa álmom összedőlt,

miért kell nekem a dombokat bejárni
s bújkálni mint az üldözött gonosz,
miért kell nekem a hegytetőre állni,
mikor az orkán fákat ostoroz.
Miért kell nekem elvágyni messze,messze,
bűvös csókkal ha jő az alkonyat,
miért kell,hogy halljam,álmaimban egyre,
búcsú-szavaktól fátylas hangodat,
és miért kell nekem minden szép emléket
fájó betűkkel a szívembe írni,
miért kell olyan nagyon szeretni téged,
csak vágyni el,s csak sírni, egyre sírni?
Miért kell magamban mindig vándorolni,
s imákat mondani valakiért...
s miért kell csak mindig rólad álmodozni,
ha nem szeretsz,miért?miért?miért?