2012. november 21., szerda

KÖD

"Kipp-kopp, most már egy síri alkony
Ködös, süket nótáját zengi
Az őszi est."









Köd előttem,köd utánam, a szó szoros értelmében. Mindent magába nyel sűrű fehérségével. nem csak a még őszi színekben tarkálló tájat takarja el, hanem nehéz súlyával testünkre-lelkünkre is rátelepedik. Lelassítja tempónkat, nyomasztja hangulatunkat. Ez az időjárás egy mesefilmbeli mackót juttatott eszembe, téli alvásra készülődve beállította a csergőóráját tavaszra. Arra gondoltam, milyen lenne, ha ezt a csúnya időszakot nekünk is át lehetne ugrani, mondjuk este lefekszünk, s amikor csörög az óra madárdalra ébrednénk, zöldülnének a fák, virágozna a krokusz, nárcisz, ibolya, fényesen ragyogna a nap...
Mivel ez nem lehetséges, nem marad más hátra, mint élvezni még egy kicsit az őszi nap langyos melegét, ha majd előbújik a sűrű ködből, örvendeni az eseményekben, ünnepekben gazdag elkövetkező időszaknak, hisz a tél is gyönyörű, végül is kár lenne kihagyni.

Nincsenek megjegyzések: