Veled együtt, ketten élünk meg meleget, fagyot,
kellünk egymásnak, a Hold is a Nap nélkül némán ragyog.
A Napot és a Holdat mindig párként képzelték el.
A Nap képviseli a teremtő férfi erőt, a Hold pedig a befogadó női erőt.
A Nap a rendszerünk központja, belőle jön a fény és a meleg. Egy párkapcsolatban a férfi jelképezi a napot: középpontból sugárzó életerő, alkotni vágyás, az elismerés vágya, az önkifejezés vágya, kreatív energia, belső ragyogás, a meleg, a szív, az akarat, önmegvalósítás, az apa, a tekintély.
A Hold nem rendelkezik saját fénnyel, ő a Nap sugarait veri vissza. A Hold az érzelmek, szimpátia, ösztönök, lélek, belső rezdülések, tudattalan állapot jelképe, jelzi a gyermeki vágyakat és a lelki otthont. A Holdhoz kapcsolódik a termékenység, alkotókészség, kreativitás, elfogadás, passzivitás.
Együtt, egymást kiegészítve képeznek egy egészet, csak párban teljesülnek ki, a yin-yang erőknek megfelelően.
Említésre méltó a holdfogyatkozás, egy harmadik, ami eltakarja a hold elől a nap sugarait, árnyékba borítja azt. A holdfogyatkozás jelképe a beteges fantázia, az éjjeli garázdaság, varázslás, bosszú, a női princípium fonákja.
De a holdfogyatkozás időleges, mulandó.
Utána melegebben süt a Nap, fényesebben ragyog a Hold.
