JÉZUS-VÁRÁS

"Szüless meg bennünk Szeretet,
a legszebb lelki virtus:
- a szivünk szomorú, beteg -
teremts bennünk új életet,
Szüless meg bennünk Jézus!"

ADVENTKOR

Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek,
a földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap
sugárnyalábja felhőtlen megakad.
Az ősz lassan lépked, majd télbe borul
és ahogy megvirrad, be is alkonyul...
Este tompa fények remegnek az utcán,
megtörnek a tócsák fodródozó foltján.
De a hétköznapok bágyadt szürkesége
nem törheti meg azt, ami bennünk béke.
Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás:
Ránk köszöntött advent,
boldog Jézus-várás...

 Ágh Tihamér

ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA...

Mért van, hogy a szívem
Csupa, csupa bánat? -
Siratom halálát
A gyönyörű nyárnak.
    Dsida Jenő: Ősz

ŐSZ
 

Most már a barna, dérütötte rónán

mulandóságról mond mesét a csend.

Most már szobádba halkan elvonulhatsz

s hallgathatod az álmodó Chopint.

 

Most már a kályhatűz víg ritmusára

merenghetsz szálló életed dalán,

míg bús ködökből búcsút int az erdő,

mint egy vöröshajú tündérleány.

 

 Áprily lajos

ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT

„Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagjai,…. és legyetek hű magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással!”
(Gróf Széchenyi István)

SZERESD EZT A FÖLDET!

Szeresd ezt a földet,
Ahol bölcsőd ringott,
Hol először tűztél
A süveged mellé
Rózsát, rozmaringot.
Mosolya, illata
Sírodba kísérjen. . .
Magyar föld szülötte
Lótuszért, pálmáért
Hazát ne cseréljen!

Tán derűsebb, kékebb
Másutt a menny boltja:
Sugarait a Nap
Nagyobb verőfénnyel,
Pazarabbul ontja.
A Hold is, csillag is
Szebb talán az égen. . .
Magyar föld szülötte
Ragyogóbb csillagért
Hazát ne cseréljen!

Ne hallgass a tenger
Gyöngytermő habjára,
Visszasír füledbe
A honi pataknak
Hívó csobogása.
Hallod álmodban is:
Föl-fölsír az éjben. . .
Magyar föld szülötte
Gyöngytermő tengerért
Hazát ne cseréljen!

S ha verejtékednek
Nincs is annyi haszna:
Ne nyisd ajkad mindjárt
Édes hazád ellen
Keserű panaszra.
Légy boldogabb itthon 

 Soványabb kenyéren. . .
Magyar föld szülötte

 Kövérebb falatért
Hazát ne cseréljen!

Ne nézd ezt a földet
Csak kenyérmezőnek!
Magasztosítsd honná,
Hol porló őseink
Dicső álmot szőnek;
Hol ezer év beszél
Dalban és mesében. . .
Magyar föld szülötte
Hontalan világért
Hazát ne cseréljen!

Oly kevesen vagyunk
Magunkra hagyatva
Ezt a keveset is
Szétszórja, elsöpri
A sors zivatarja.
Ki szedi majd össze
A nagy forgószélben?
Magyar föld szülötte
Legyen bérci szikla

 Hazát ne cseréljen

Pósa Lajos

SZÍNEK

Ifjú lánya télnek,
kedves kikelet.
Hol maradsz?
Miért nem jelensz meg
a világ felett?

(Petőfi Sándor)

 A hosszú tél monoton fehér-szürke hangulata ránehezedett mindennapjainkra.

 Az olvadó hó alól kikandikáló hóvirág már ígéri a tavasz közeledtét. Lelkünk színre, illatra s langyos napsugárra vágyik. Otthonunkba varázsolhatunk egy kis korai tavaszt, hisz kapható már a cserepes tulipán, krókusz, jácint és primula, amivel felvidíthatjuk nappalinkat. Színes terítővel vagy kispárnákkal tarkíthatjuk hálószobánkat.  Nem csak szemünket gyönyörködtethetjük e tarka színekben, hanem a többi érzékszerveinket is elkényeztethetjük különböző illatokkal, ízekkel, hisz köztudott, hogy az aromaterápia jó hatással van testre-lélekre.A citrom, rozmaring és kis vanília főzet igazi meleg, langyos tavaszi nap hangulatát kelti lakásunkba. S hogy teljes legyen a kép, lepjük meg magunkat egy illatos desszerttel is. Főzzünk össze felszeletelt almát egy kis fahéjjal, s máris megvan a finom "elixír".

 Ha ezeket megtesszük, talán könnyebben elviseljük a tavasz jöttéig hátramaradt időszakot.

 Kellemes várakozást!

AJÁNDÉK

Csivitel a sok veréb: Télúrfiból már elég! Zord Február, tova fuss, Jöjj el hamar, Március                                                                                    Ajándék És mégis,ma is,így is, örökké mennyit ad az élet! Csendesen adja,két kézzel, a reggelt,és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák fülledt illatát, a folyó zöld hullámát, egy emberi szem pár visszfényét, a magányt és a lármát! Mennyit ad,milyen gazdag vagyok, minden nap szakban, minden pillanatban! Ajándék ez, csodálatos. A földig hajolok, úgy köszönöm meg.

Márai Sándor

FEBRUÁR

"Ember, ne félj: nő már a nap!
A jégfogú szél nem harap."
Áprily Lajos

Régi mondás szerint: január, február s itt a nyár!

Ha a nyár még nincs is olyan közel, a tavasz annál inkább.

A hagyomány szerint ha a barna medve gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz.

Ha a mai időjárást figyelembe vettük, no meg a barna medve időjósló viselkedésében is bízunk, nemsokára vége a télnek. Ma ugyanis borús idő volt,eső is esett, legalábbis mifelénk.

Kitartás :))

A medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
-Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
fák közt szétfürkésszek-e?
lesz-e málna, odu-méz?
ez a kérdés de nehéz!

Weöres Sándor:

KULTÚRÁNK NAPJA !

A világon nincs szebb és tartalmasabb szövegű írás,mint a magyarok Himnusza!

IMA !

 
HIMNUSZ

Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.

Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!


Cseke, 1823. január 22.

-Kölcsey Ferenc-

JANUÁR

Fagy kinn, fagy,
hó van nagy
most ideje, most fagyjon,
akár beleszakadjon...    Csanádi Imre

 


A tél betűi



A havas táj óriási irka,
varjakkal és fákkal teleírva.

A betűk a fák fekete rajza,
s a varjak, mint pontok, ülnek rajta.

Minden napnak más a kézvonása,
a betűket szélvihar cibálja.

Felrepülnek a pontok időnként,
hol széjjelebb sodródnak, hol összébb.

Majd a végén károgva leszállnak,
új értelmet adva az írásnak.

Sorait a tél ekképpen rója,
s fütyül rá, hogy van-e olvasója.



Hárs Ernő

BOLDOG ÚJESZTENDŐT !

"Ne legyél szomorú, mert az nem te vagy.
Ha bánt is az élet, ne csapd be önmagad.
Te bátor vagy, kedves, szeretetet adsz,
Ne félj! Az élettől, minden jót visszakapsz.
Az egyik nap rossz, a másik még rosszabb,
de ne felejtsd el, a holnap is jót hozhat.
Oly sokan szeretnek, legyél ettől boldog.
Te akkor vagy szép, ha szemed mosolyog. "

Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.

Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.

Szaporodjon ez az ország
Emberségbe', hitbe', kedvbe',
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.

Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk...
A többit majd apródonként
megcsináljuk.

Végül pedig azt kívánom,
legyen béke.-
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe'!

 Kányádi Sándor