2011. március 20., vasárnap

HANGULAT

"Nézni merően nem ugyanaz, mint látni."
                                        Oscar Wilde

Egy átlagos hétköznap:

...Szürke aszfalt, szemét a gyepen, amit az elolvadt hó hagyott maga után, egymást megakasztó, rohanó gyalogosok, türelmetlen sorban állók, idegesen órájára pillantó várakozó, tolongó-zajongó fiatalok, közlekedési dugó, hangos tülkölés, idegtépő hangzavar...mindenki rohan, mintha krónikus késésben szenvedne.


...Kora reggeli rigóének, kerítés tövében meghúzódó szerény, kis hóvirág, gyereknevetéstől hangos játszótér, unokáikra mosolygó nagymamák, színes krokusz-ágyás, padon pihenő idős bácsi, ki szinte szívja magába a tavaszi nap melegét, sárguló aranyeső, tarka kendő, mit meglebegtetett a langyos szél, kézenfogva sétáló fiatal pár, egy nyitott ablakon kiszűrődő kellemes melódia...


Kisebb település vagy nagyváros részei legyünk, ezek a pillanatképek vesznek körül. Tőlünk függ, hogy mi az, amit csak tudomásul veszünk, és mit engedünk lelkünk közelébe, mi lesz ami befolyásolja mindennapjaink hangulatát.

Nincsenek megjegyzések: